Meditációk, imádságok, igehirdetések

 

Bölcs szív: 50+ meditáció és imádság

szerkesztette: Szabó Lajos
Luther Kiadó, Budapest, 2009

Kiknek ajánljuk ezt a kötetet?

  • 50 fölöttieknek
  • Akik környezetében 50 fölöttiek élnek – hogy jobban értsék őket
  • 50 alattiaknak – hogy tudják, mire számíthatnak
  • Azoknak, akik az értéket nem csak pénzben mérik
  • Azoknak, akiknek nincs szükségük folyamatos zajra – néha a csendet is szeretik
  • Akik nem hiszik el, hogy az élet annyi, amennyit a felszín mutat
  • Akik tudni akarják, akkor is értékesek, ha épp nem a csúcson járnak
  • Mindazoknak, akik megszerették azt a sorozatot, amelynek 5. kötete ez a könyv

 

Jelzőtűz: 11 bátorító szó

szerkesztette: Szabó Lajos
Luther Kiadó, Budapest, 2007

Hihetetlen mennyiségű energiát tudunk befektetni egy-egy, a személyes életünkkel kapcsolatos ünnep külső körülményeinek biztosításába. A meghívók színétől az asztalokra helyezendő gyertyatartók típusáig mi mindent át nem gondolunk ezerszer is! De marad-e egyetlen percünk is arra, hogy a lelkünk mélyén átérezzük azt, ami minket érint? Lehet, hogy külsőleg súlytalan, elárvult ünnep lett a pünkösd, mégis azt a különleges lehetőséget nyújtja, amelyben közel kerülhet bármelyikünkhöz Isten szava és cselekedete. A konfirmáció ünnepe is átalakult mára, és nagyon kevesen érzik át az erejét, ám benne az a pillanat érkezik meg, amelyben korábbi érdektelenségem érdeklődéssé és ragaszkodássá változhat. Korábban maximum pár lépést tettem óvatosan a templombejárattól az oltár felé, mert féltem, és idegen volt a mélység, most ismerősként lépegetek: megcsodálom a keresztelőkövet és megsimogatom a kancsót, amelyből nagyon régen vagy néhány napja vizet öntöttek a fejemre. Szívesen le is térdelnék, hogy valaki megérintse áldó kezével a fejemet. Mi is történt velem? Mi segített leginkább? Ki állt mellém, és lett kiváló idegenvezetőmmé? A kérdésekre képtelenség válaszolni. Olvastam már néhány vallásos könyvet korábban is, de nem éreztem a hatást: a tüzet, a mozgósítást. Mi történt most másként? Nem tudom megmondani. Annyi biztos csupán, hogy kitűnő tolmács tanította, és megértettem, hogy nem is olyan nehéz ez az idegennek hitt vallásos nyelv. Türelmes útitárs szegődött mellém, mindig csak azt bizonygatta, hogy fejlődöm, és egyáltalán nem vagyok reménytelen eset. Érdekes, hogy sohasem minősített. Mindig kérdezett ugyan, de nagy türelemmel segített a feleleteket megtalálni. Még a régi, sárguló konfirmációs káté számozott kérdéseit is sorra vette, bár eltért a megszokott sorrendtől, én mégis biztonságban éreztem magam mellette. Amit átéltem, az valóban csoda volt. Az én életem csodája. Ebben a kötetben egyetlen utat járunk be: Jézus boldogmondásainak tizenegy szavát. Megerősítő szavak ezek, jólesők is egyben. Megéreztetik: nem vagyunk elfelejtett emberek.

 

Lélegzetvétel: 9 nap a léleknek

szerkesztette: Szabó Lajos
Luther Kiadó, Budapest, 2006

Életében minden ember többször is eljut oda, hogy kétségbeesetten keresi azt a helyet, ahol erőt meríthet. Nem az a kérdés, hogyan jutunk el erre a pontra, hanem az, hogy mi a keresés eredménye. Az állandó sietség, a feszült, ideges élettempó, a tengernyi elfoglaltság és a sajátos fontossági sorrendek világában alig találunk már időt arra, hogy az elcsendesedés nyugalmát megtapasztaljuk. Szeretnénk elintézni talán ezt a tevékenységet is úgy, ahogyan mindent magunk körül: gyorsan, biztosan. Ehhez azonban szükség van nyugalomra, belső békességre, és arra, hogy a külvilágot egy bizonyos távolságból szemléljük. Elvonulni aligha sikerülhet kilenc napra úgy, hogy a környezetünk könnyedén hozzájárulna ehhez. Kilenc nap nagy időnek tűnik, pedig csupán egy bő hét. Arra talán – a felfokozott tempó ellenére is – jut még idő, hogy kilenc napon át, virágvasárnaptól húsvéthétfőig negyedórát arra fordítsunk a napjainkból, hogy átgondolunk egyetlen szót és elolvassuk egy kortárs lelkész vallomását. Ez számunkra friss levegőt, Istenre koncentráló perceket jelenthet.

  • A füzetet illusztráló képek készítői is megcsodáltak egy-egy különleges látványt. A fotók közreadása odaállíthat minket is arra a helyre, ahol ok megérezték a teremtett világ szépségét. Nem bonyolult dolog, nem is igényel különleges előképzettséget, hogy belelapozzunk ebbe a füzetbe, és elkezdjünk a születő csendben és áhítatban közelebb kerülni a kiapadhatatlan erőforráshoz. Természetesen nem csupán nagyhéten lehet a lélek nyugalmához közelíteni, hanem konferenciákon, csendes heteken, konfirmandusok táborában vagy egy kirándulás napjain is érdemes tűnődni ennek a füzetnek a segítségével Isten gondviselésének nagyságán. Lehet, hogy mi is inkább csak kérdezünk és méltatlankodva kiáltunk, mint a régi zsoltáros, vagy éppen Jézus tanítványai egykoron, de az Úr innen is tovább tud vezetni minket szeretetével és irgalmával. „Hangosan kiáltok az Úrhoz, hangosan könyörgök az Úrhoz. Kiöntöm előtte panaszomat, elmondom neki nyomorúságomat. Amikor elcsügged a lelkem, te akkor is ismered utamat." (Zsolt 142,2–4a)

 

Fényforrás: 10 karácsonyi szó a léleknek

szerkesztette: Szabó Lajos
Luther Kiadó, Budapest, 2006

Az ünnepek néha nagyon furcsán érik el az életünket. Akkora a külső zaj, hogy még a meghitt ünnepi órák előtti utolsó percekben is alig képzelhető el a lecsendesedés. A belső világunk zaklatottsága sem kisebb sokszor. Az ünnep gyógyító erejét senki sem vonja ma kétségbe. Krisztus születésének fényéből mindegyikünk vágyakozik egy kis csóvára, egy aprócska de hosszú ideig meleget és védettséget teremtő energiára. Szenteste még ott is pótszékeket hordanak és lócákat cipelnek a hegyoldalon fekvő, sokszor nagyon hideg templomba – az istentisztelet egyébként ritkán járó fiatal férfiak -, ahol évközben csak néhány nagyon idős ember csendes imádsága próbálja betölteni az óriási teret. Az ünnepen otthonunkban is szeretnénk fényeket gyújtani. Minden ajándéknak és szeretet-megnyilvánulásnak is csak akkor van értelme, ha valamelyik társunk megérzi annak testet és lelket egyaránt gyógyító sugárzását. A kötödés és a szeretet mélységére vágyódunk. A hideg falakat langyosító, melengető erőre. Az igyekezet és a fáradozás akkor jut célhoz, ha a megajándékozottak arcán visszatükröződik az öröm és a boldogság fénye. A csillogó arcú emberek láttán épül a személyes hitünk. Szeretnénk ünnepteremtők lenni. Ehhez igyekszik ez a kis füzet is segítséget nyújtani. Nagyon egyszerű módon közeledik felénk. Naponta elő lehet venni, és egy-egy imádságot, meditációt vagy képet magunkkal vihetünk kísérő útravalóként. Lehet, hogy csak egy szó az, amit megjegyzünk magunknak, de bármikor felüthetjük a karácsonyi füzet lapjait, és felidézhetjük a többi gondolatot és érzést is. A tenyerünkben hordozhatjuk a karácsonyi szavakat, egy-egy napig legalább. Jobban fájnak az ünnepen a hiányzók, akik már nincsenek velünk. Kétségtelenül fájdalmas az egyedüllét és a magány is, de egy szikrányi fény eljuthat hozzánk ezekről a lapokról, az imádságokból. De lecsendesítheti az ünnepen sokszor minden ok nélkül feltörő családi perpatvar és veszekedést egy kis lelki csendesség. Esetleg visszahív buktató, veszélyes utakról. Vagy csupán hosszú idő után ismét törődünk a lelkünkkel… De jó lenne, ha házunkat betöltené a tíz szó szépsége és üzenete!

 

 Határmenti meditációk

szerkesztette: Szabó Lajos
Luther Kiadó, Budapest, 2008

A 7. Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozóra készült meditációkat és imádságokat tartalmazó kötet

 

Meríts! - meditációk és imádságok fiataloknak (Szélrózsa meditációk)

szerkesztette: Szabó Lajos
Luther Kiadó, Budapest, 2012

Fiatalok meríthetnek elsősorban gondolatokat, érzéseket ebből a könyvből. Kortársak vallomásai találhatók benne. Sokszínű, tarka kötetet vesz kezébe az olvasó. Egy közös szándék azonban valamennyi alkotásból sugárzik: Isten vonzásában szeretnénk élni. Modern és gyorsan változó világban is meg szeretnénk találni azt a pillanatot, órát vagy napot, amikor minden csendesebb, nyugodtabb lesz, és megtapasztalhatóvá válik Isten ereje személyesen és nagyon közvetlenül. Csendes nyári sátorban, vízparton vagy vízben, esetleg a legzajosabb rendezvényen, mindig felszabadító élmény Isten közelsége számunkra.
Fiataloknak meríteni életszükséglet! Meríteni pedig az tud, aki keresi és előbb vagy utóbb meg is találja a forráshoz, tóhoz vagy folyóhoz vezető utat az életében. Az erdei forrásból is tudunk úgy meríteni, hogy semmilyen eszköz nem szükséges hozzá. Elég a két kezünk és a szívünk szándéka. Mégis milyen páratlan érzés, ahogy a tenyerünk érzi a víz frissességét, lágyságát és élénkítő erejét. Erő van a vízben! Gyógyító erő, bátorító erő és felemelő erő! Egy jó időpontban jókor történő merítés személyes és megismételhetetlen élmény.
Jusson elegendő forrásvíz minden olvasónak, találjon mindenki testi és lelki egészséget segítő, Isten jelenlétét személyesen és mélyen megmutató élményeket!

Nyitott ajtó 1-2.

Áhítatok az év minden napjára.
Teológushallgatók munkáiból szerkesztette: Johann Gyula
Luther Kiadó, Budapest, 2004.

Visszhang

Az imádkozás ábécéje

szerkesztette: Szabó Lajos; illusztrálta: Gyarmathy Ildikó
Luther Kiadó, Budapest, 2012

Gyermekek imádkoznak. A felnőtt legszívesebben megállítaná az időt… Este az ágy szélén ülve, gyermek- és felnőttkezek kulcsolódnak össze. Halk szavak, a nap nagy eseményei, aggódásai és örömei. Közben kicsi és nagy érzi: Valaki hallja és meghallgatja.
Ereje van a szülők és gyermekek, nagyszülők és unokák közös imádságának. Fénye a gyermekimádságok sajátos szókincsének. Ezekből adunk közre egy kosárkával.
Kedvet szeretnénk teremteni az imádkozáshoz, hogy kis kezek nyissák ki ezt az imádságos könyvet. Lapozgassák, nézegessék a rajzokat, megsimogassák a kedvenc képeket. Van üres lap – rajzolásra. Van vonalas lap – a legkedvesebb imádságok leírására. De a legfontosabb, hogy elkezdjünk beszélgetni Istennel. Hogy kicsik és nagyok együtt tanulják az imádkozás ábécéjét.

 

Hullámhossz