|
Az önazonosság szépsége
Orosz Gábor Viktor Luther Kiadó, 2018 Tertullianus egyházatya a 3. században arra hívja fel a figyelmet, hogy akik arcukat sminkkel torzítják el, azoknak nem tetszik Isten alkotása, mintegy megfeddik az Istent azáltal, hogy jobbá, tetszetősebbé akarnak válni. Mindehhez az eszközöket nem mástól, mint a rivális művésztől veszik, aki maga a sátán. Hiszen ki más lenne, aki utat mutat a test átalakításához, mint ő, aki az emberi lelket is megrontotta? „Ami velünk született, az Isten alkotása, ami hozzátétetik, az pedig az ördög műve.” Vajon a 21. századi embert is megfeddné Tertullianus? Vajon tényleg az ördögtől való, ha valaki szebb és okosabb kíván lenni, és ehhez igénybe veszi és kihasználja kora tudományos eredményeit? Van-e a kereszténységnek mondanivalója a szépségsebészeti beavatkozások mellett döntő, szellemi képességeiket nemcsak hagyományos úton, de a modern farmakológiai eszközök révén is megjobbítani akaró emberek számára? Hol a határ a technikailag megtehető és az erkölcsileg elfogadható között? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keres választ a kötet szerzője. A könyv megrendelhető: https://bolt.lutherkiado.hu/konyvek/teologia/az-onazonossag- szepsege-597- detail (2000.- Ft) |
 |
Hit, tapasztalat, hittapasztalat szerk.: Béres Tamás 2017. december A kezünkben levő könyvnek ugyan van saját témája, mégsem |
 |
A hálás élet művészete. Bevezetés az ökoteológiába Béres Tamás L'Harmattan Kiadó, 2017 Amennyiben az ember és környezete együttélésének kölcsönösen támogató paradigmáit keressük, ehhez az ember részéről elengedhetetlen, hogy olyan elbeszélések szereplőjeként ismerjen magára, aki felé a környezete már mindig is elfogadóan fordult, s aki az elfogadottságnak ebben az alapélményében oly módon éli át egyéni léte méltóságát, hogy ebből, a rá háruló felelősség vállalása mellett, más teremtményeket is részesíteni kíván és tud, tekintet nélkül azok élő vagy élettelen voltára. Nagyvonalaiban ez jelentené egy olyan ökoteológia kereteit, melyben kiemelt helyet kap a teremtés, a megigazulás és a remény továbbadása (misszió), s amelyet, jellegét tekintve, hálás életstílusnak nevezhetünk. https://www.libri.hu/konyv/beres_tamas.a-halas-elet-muveszete.html |
 |
|
 |
Egyességi irat Sorozatcím: Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratai 5. 440 oldal / 142×200mm / keménytáblás / ISBN 978-963-12-3521-0 A Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratai 5. https://www.lutherkiado.hu/koenyvek/teologia/181-egyessegi-irat Az Egyességi irat 1580-ban németül jelent meg először, majd röviddel ezután latinul is. Több mint 330 évnek kellett eltelnie, hogy most magyar fordítást vehessen kezébe az Olvasó. Igazságtalanok lennénk a korábbi nemzedékekkel szemben, ha a magyar nyelvre átültetés késlekedéséért bármelyikük érdektelenségét hibáztatnánk. Nem lenne helytálló az az állítás sem, hogy korábban nem is volt szükség magyar fordításra, mert a korábbi lelkésznemzedékek nehézség nélkül olvastak, írtak és beszéltek németül és latinul. Hiszen már 1598-ban elkészült és nyomtatásban is megjelent az irat kivonatát tartalmazó rész, az Epitomé magyar fordítása. ... Az Egyességi irat nem elhanyagolható mértékben eddig is része volt a hazai lutheranizmus teológiai ismereteinek és látásmódjának – annak ellenére, hogy teljes magyar fordítása nem létezett, és hogy még kiváló német vagy latin nyelvtudással bíró érdeklődőknek is nehézséget okozhatott a megértése, és hogy kifejezetten nem vagy keveset hivatkoztak rá. E munka közreadásával mégis – nem tűnik túlzásnak ezt állítani – adósságot törleszthetünk. (Reuss András) |
Ágostai hitvallás / A Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratai 2.
Szerk.: Dr. Reuss András
Minden évszázadban legalább egyszer kiadták hazánkban az evangélikus teológiát megalapozó Ágostai hitvallást 1530-as felolvasása óta. A 20. század különösen is termékeny volt ebből a szempontból. A legutolsó kiadás (1957) óta azonban ötven év telt el, példányai is mind elkeltek. A jelen fordítás Nagy Gyula fordítását (1957) vette alapul, felhasználva Paulik János (1896, 1900) és Prőhle Károly (1930, 1943) fordítását. A két azonos tekintélyű eredeti szöveg – latin és német – közül a korábbi fordításoknál is határozottabban a latin szöveget tolmácsolja a két fordító – Bódi Emese latintanár és dr. Reuss András teológiai tanár –, akiknek ez az együttműködése új az Ágostai hitvallás eddig készült magyar fordításainak történetében. A hitvallás történetét bemutató rész sajátossága, hogy az 1530-as augsburgi birodalmi gyűlés részletesen leírt eseményeitől egészen 1555-ig, az augsburgi vallásbékéig vázolja fel az eseményeket, és rövid kitekintést nyújt a Németországon kívüli, valamint néhány újabb fejleményre is.
Az új fordítást és történelmi tanulmányt magában foglaló Ágostai hitvallás kritikai kiadása A Magyarországi Evangélikus Egyház hitvallási iratai című sorozat második, de elsőként megjelenő kötete. (A sorozat első kötete, az egyetemes hitvallások kritikai kiadása időben később jelenik meg.)
Krisztusra tekintve hittel és reménnyel
Szerk.: Béres Tamás, Kodácsy-Simon Eszter, Orosz Gábor Viktor
„A jó hasonlat fölpezsdíti az értelmet” – írta Ludwig Wittgenstein az Észrevételekben. Meglátása szerint nem az értelmezés teljesíti ki a szöveget, hanem a metaforában jelen levő idegenség épül be a szöveget létrehozó alkotásba.
Talán az 1992-es tanévet megnyitó rektori beszédében fogalmazott úgy Reuss András professzor, hogy a teológuslét egy nagy kaland. Ez akkoriban sokaknak idegenül csengett, hiszen a kaland kockázatos vállalkozást jelent, de mitől is lenne a kilencvenes évek elején kalandos és kockázatos teológusnak lenni? Talán éppen a vallásgyakorlás szabadsága miatt? Az egyház előtt álló feladatok, a lezárás és újrakezdés, a múlt feldolgozása és a jövőkép kidolgozása okán?
Majd’ ötszáz éve, Philipp Melanchthon a „ratio” szót használta a „szabadság” jelentésének kifejezésére. Az ember etikai szabadsága döntési lehetőségében konkretizálódik, vagyis jellemzően tág határok közt választhatunk cselekvésünkben. Ez teszi kalandossá az életet. Kaland voltán túl azonban, vagy még inkább azzal együtt, életünk kockázatos vállalkozás is, amely egészében is átélhető az egyes döntési helyzetekben feltáruló tudatos kockázatvállalásban. Az életút teljességére vonatkozó teológiai szemléletünk értelmében a kockázatvállalás szándéka lehetőségként kísér minket, míg megvalósult döntéseink következménye már a vállalni való felelősség területére tartozik. A felelősség súlya azonban még szélsőséges esetben sem tragikus, hanem reményteljes, mert nem a végesség birodalmából ered. Nem szigetel el véglegesen sem Istentől, sem embertől, hanem a mindkettővel való kapcsolat megújulására ad újabb lehetőséget, mert alapja magának az életnek az alapja. Isten igazsága „idegen igazság”, iustitia aliena, mellyel egy pillanatig sem rendelkezünk, amely azonban folyamatosan megtart minket szerteágazó viszonyainkban. Életünket nem a külső gesztusok, az ilyen vagy olyan beszédes tekintetek minősítik. Igaz voltunk megdöbbentő elfogadása igaz-talanságunk radikális jézusi gyógyításának Atyai elfogadásában áll. Egyedül az ebbe vetett hittel tekinthetünk önmagunkra reményteljes esetként, egyedül így fogadhatjuk el magunkat előkerülő elveszettként, meggyógyított betegként, megigazított bűnösként. Ebben a hitben tárul fel szabadságunk titka, ez teszi valóban kalandossá a teológus életét, hiszen nem környezetéhez kíván hasonulni, hanem szabadon és Krisztusra tekintve akar élni.
Kedves András! Szeretettel és barátsággal köszöntünk 70. születésnapod alkalmából ezzel a kötettel! A szerkesztők
Meghívás egy közös útra
Az Ausztriai Egyházak Ökumenikus Tanácsának szociális nyilatkozata
Az Ausztriai Egyházak Ökumenikus Tanácsa által kiadott szociális nyilatkozat egy szerteágazó dialógussorozat gyümölcse, egyben meghívás egy továbbvezető, az eddigi eredményeket elmélyítő párbeszédre az egyházak és a társadalom között. Azok a feladatok és megfontolások, amelyek Ausztriában a társadalmat érintő kérdésekkel kapcsolatban megfogalmaztak, hazánkban is tanulságosak és követendőek lehetnek. (Megjelent az Evangélikus Hittudományi Egyetemen működő MTA-EHE Szociáletikai Kutatócsoport gondozásában indított „Eszmecsere” sorozat 2. köteteként.)
Szabadulni az erőszaktól – Keresztény megközelítések (Eszmecsere sorozat 1.)
Szerk.: Reuss Andás - Orosz Gábor Viktor
Az erőszakhoz való keresztény közelítésünk közös vezérgondolata: miképpen lelhetjük fel az erőszakkal szembeni aktivitáshoz utat nyitó cselekvési irányvonalakat. A „vele szemben” megfogalmazás azonban eleve megkérdőjelezhető. Nem az agresszió ellen kell ugyanis erőinket mozgósítani, hanem a benne rejlő erő átalakításának, az energiák átfordításának, megszelídítésének és elaborációjának módozatait szükséges felismernünk, alkalmaznunk, tanítanunk és általános „harcmodorként” a kultúra részévé tennünk. A kötet szerzői: Szabó Lajos, Bagdy Emőke, Tarr Zoltán, Buzogány Dezső, Szabóné Mátrai Marianna, Sárkány István, Réz-Nagy Zoltán, Fazakas Sándor. A tanulmányokon kívül a kötet számos, az erőszak leküzdése tárgyában megfogalmazott egyházi nyilatkozat szövegét is közli. (Megjelent az Evangélikus Hittudományi Egyetemen működő MTA-EHE Szociáletikai Kutatócsoport gondozásában indított „Eszmecsere” sorozat 1. köteteként.)
A norvég egyházi harc
Szerk.: Korányi András, Orosz Gábor Viktor, Reuss András
A norvég evangélikus egyház harca a német megszállók és a helyi nemzetiszocialisták ellen a második világháború idején a szélsőjobboldali eszmék és erők elleni keresztény küzdelem egyik legfelemelőbb példája. Ennek a harcnak a dokumentumaiból válogattuk össze a kötet anyagát, amelyben az ellenállás gyakorlati problémái és szervezeti kérdései mellett sűrűn találunk mélyreható, általános érvényű teológiai és erkölcsi felismeréseket is. A hagyományosan – részben jogosan, részben felületesen – lojálisnak minősített lutheri-evangélikus hozzáállás a világi felsőbbség iránt éppen reformátori alapokon dőlt meg ekkor Norvégiában, és ezt a küzdelmet – a német példával ellentétben – lényegében az egész evangélikus egyház egységesen felvállalta.
Alternatív globalizáció a népekért és a Földért
Gömböcz Elvira, Orosz Gábor Viktor, Reuss András
Az Eszmecsere sorozat 5. kötetének fókuszában az Egyházak Világtanácsának (EVT) jelentős és ma is aktuális dokumentuma áll, amelyet közgazdászokból és teológusokból álló nemzetközi szakértői csoport készített el Alternative Globalization Addressing Peoples and Earth (AGAPE) címmel. Öröm számunkra, hogy azEVT által kibocsátott tanulmány immár magyar nyelven is rendelkezésére áll az érdeklődő olvasóknak. Az alapos szakértői munkával kidolgozott írás elkészülte óta (2005) eltelt 3 év azonban szükségessé tette, hogy a magyar fordítást ne pusztán önmagában, hanem a dokumentumot értékelő és a téma továbbgondolását ösztönző dolgozatok kíséretében adjuk közre. Az AGAPE nyelvezete nem csupán szakemberek, hanem bárki számára érthető, ezért célunk az, hogy a magyar fordítás minél szélesebb körben ismertté váljon, és eszmecserék, diszkussziók, viták alapjául szolgáljon gyülekezetekben és más kisközösségekben is.
Hol van a te testvéred? – Tanulmányok a társadalmi nemekről és a testvérszeretetről
„A rekonciliáció, megbékélés (…) Isten és a bűnös ember megromlott kapcsolatának helyrehozására, valamint a testvérét gyűlölő ember gyógyítására vonatkozik. Ha az első földi bűn a halálos testvérgyűlölet volt, akkor ezt csakis az önmagát halálra adó tökéletes isteni szeretet teheti jóvá. A halálosan tökéletes isteni szeretet, a krisztusi agapé tudja egyedül a testvérgyűlöletet testvérszeretetté alakítani. Ez az önmagát halálra adó isteni szeretet – hitünk értelmében a kereszt – az egyedüli reménység, az egyedüli gyógyulás az emberi nemzetség halálos betegségére.” (Fabiny Tibor)
„A nemek közötti egyenlőség alapvető jog, az Európai Unió tagállamainak közös értéke és a növekedéssel, foglalkoztatással és társadalmi kohézióval kapcsolatos uniós célkitűzések megvalósításának nélkülözhetetlen feltétele.”
Az Európai Közösségek Bizottsága:
A nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv 2006–2010.
Orosz Gábor: Idegen méltóság - Preimplantációs genetikai diagnosztika és az emberi méltóság elve a teológia kontextusában
Ma már nem csupán mesterséges megtermékenyítésre vagyunk képesek, hanem arra is, hogy az így létrejött lénynek megvizsgáljuk a genetikai tulajdonságait. A preimplantációs genetikai diagnosztika már az embrió beágyazódása előtt lehetőséget nyújt az örökletes genetikai rendellenességek felismerésére. A módszer alkalmas arra, hogy elkerülhető legyen a súlyosan beteg vagy életképtelen gyermek megszületése, anélkül hogy ehhez a terhességet meg kellene szakítani. Csakhogy a beültetés előtti embrió önmagában életképtelen. Vagy beültetik az anyába, vagy…
Vajon a beültetés előtti embrió – ember? Ha igen, miféle méltósága van? Mit lehet/kell vele tenni? Hogyan folytatható/folytatandó az előbbi félelmetes „vagy…”? Ez a könyv a reformátori teológia perspektívájában vizsgálja az ehhez hasonló kérdéseket, melyeket biológiai kutatás egyre égetőbbé tesz.
A felvilágosodás még arra biztatta az embert, hogy vegye kezébe saját sorsát. Ez részben megtörtént. Immár az a kérdés, hogy mit kezd vele?…
Történet-metafora-párbeszéd
Szerk: Béres Tamás
 |
A Jesenius Központ második kötete az elmúlt évek konferenciáinak és kerekasztal-beszélgetéseinek válogatott anyagát tartalmazza. Az itt olvasható írások módszerükben, műfajukban és szemléletükben is eltérőek, de megegyeznek abban, hogy szerzőik lehetségesnek tartják a tudományos gondolkodás és a vallásos hit párbeszédét. |
