A következő Hitoktatási Továbbképzési Nap időpontja:

2019. november 9.

A korábbi alkalmak programjáról és az elhangzott előadásokról a tanszéki honlap Hitoktatási továbbképzés menüpontja alatt tájékozódhat.

 


2019. április 27.

Hitoktatási Továbbképzési Nap

Történetek a hittanórán

A hittanóra egyik legfontosabb része az a bibliai elbeszélés vagy egyháztörténeti szemelvény,amelyre épül az adott tanóra. Legyen az rövid vagy hosszú leírás, személyes tanúságtétel vagytörténeti dokumentáció céljával megszülető, évezredekkel ezelőtti képeket használó vagy maielbeszélés – gyakran jelent kihívást a tanár számára, hogy egyszerre mutassa be hitelesen ésélményszerűen az adott szöveget és a történetet.Milyen funkciója volt a narratíváknak a Biblia korában élő család és közösség életében? Miérttörténetek formájában adták tovább a tanítást? Miért voltak fontosak egy formálódó egyháziközösség számára? Hogyan játszhatnak ezek az elbeszélések fontos szerepet a tanításban és anevelésben ma? Hogyan hozzuk közel tizenévesekhez az egyháztörténeti korszakok szövegeit ésképeit? Mit és hogyan tanulhatunk ezekből mi magunk?

Program:

8.45-9.10 érkezés, regisztráció

9.10-9.30 Áhítat, bevezetés

9.30-10.15 Bibliai történetek szerepe az ókori hellén és zsidó oktatásban // Kustár György

10.15-10.30 szünet

10.30-11.15 A példák vonzanak, avagy mit mesélt az egyház magáról a vértanúk korátólfogva // Csepregi Zoltán

11.15-12.00 Digitális történetmeséléssel az identitás fejlesztéséért // Komaság Margit

12.00-12.45 Ebéd

12.45-14.15 I. Műhelymuka-blokk

I/a„Alkossuk meg történeteinket!”-Digitális történetmesélés műhely //Komaság Margit

I/bKamishibai papírszínház atörténetmondáshoz // Szekeres Eszter

14.15-14.30 szünet

14.30-16.00 I. Műhelymuka-blokk

II/aHármas fókuszú vizuális nevelésimodell - Noé bárkája // Kovács Lajos

II/b„Bizonyságtévők fellegében állhatatosan a pályán” (Zsid 12,1) //Birkás-Sztrókay Edit


A teremtett világ és az ember című továbbképzés beszámolója és az előadások összefoglalói elérhetőek a   https://teol.lutheran.hu/index.php/hu/tanszekek/vallped/hitoktatasi-tovabbkepzes?start=1 címen.

 


 

2018. november 24.

 A teremtett világ és az ember

Program: 

8.45-9.10 érkezés, regisztráció

9.10-9.30 Áhítat, bevezetés

9.30-10.00 Az élők földje és Isten állatkertje: Teremtésvédelem az Ószövetség világában

10.00-10.30 A teremtett világ az Újszövetségben

10.30-10.45 szünet

10.45-11.30 Változó világunk és az ember

11.30-12.00 A Szent (újra)felfedezése a mindennapokban

12.00-12.45 Ebéd

12.45-14.15 Műhelymunka I.:

I/a Lelki környezet-véd-elem; I/b Zöldülő gyülekezetek; I/c Egészséges testápolás

14.15-14.30 szünet

14.30-16.00 Műhelymunka II.:

II/a Lelki környezet-véd-elem II/b Bibliai ételkóstoló II/c Ez (nem) játék!

 

Részletes leírás a programról és az előadókról a Hitoktatási továbbképzés menüpont alatt található.

 

 

 


Ki vagyok én? – Hitoktatói szakmai identitástréning

       Forrás: http://www.evangelikus.hu/ki-vagyok-en-hitoktatoi-szakmai-identitastrening    
       Létrehozva: 2018.05.16. 09:29, Frissítve: 2018.05.16. 11:02
       Szöveg: Chikán Katalin, Varga-Tóth Tímea
 
Budapest – 2018. május 5-én, szombaton továbbképzést szervezett az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógia Tanszéke egyházunk hitoktatói és lelkészei számára. Érdekesnek ígérkezett ez az alkalom is a korábbiakhoz hasonlóan. A téma és a konferencia leírása arra utalt, hogy ezúttal az önismeret, a hitoktatással foglalkozók személye fog a középpontba kerülni.

Annak ellenére, hogy gyülekezetem hitoktatóinak gyűrűjében érkeztem a teológiára, egy kicsit egyedül éreztem magam, mert a közelben nem találtam lelkészkollégát, aztán később is velem együtt csak három lelkész volt jelen. Az én fejemben is sok minden mocorgott: az ároni áldás igehirdetési gondolatai vasárnapra, a másnapi anyák napja a templomi istentiszteleteken, és még számos kifejezhetetlen dolog, amelyek egy hitoktatással is foglalkozó lelkész fejében zúgnak, amikor a hétköznapok végeztével átkapcsol a hétvégi üzemmódra. De épp ezért tartom fontosnak továbbadni: mindegy, hogy mennyi fáradsággal érkezel, mennyi teendő vár még, megéri ott lenni egy-egy ilyen továbbképzésen. Főleg múlt szombaton volt ez hasznos, amikor a „Ki vagyok én?” kérdéskört jártuk körül pszichológusok és teológusok segítségével. Talán nem én vagyok az egyetlen a lelkészi karban, aki keresi, kutatja pont a hitoktatás és a gyülekezeti feladatok kereszttüzében, hogy ki is vagyok én ebben a feladatban. Lelkész testvéreim számára is szeretnénk összefoglalni ezt a továbbképzést egyik gyülekezeti hitoktató-kollégámmal együtt.

A nap kezdőáhítata megadta az alaphangot: Dr. Kodácsy-Simon Eszter gondolatai segítségével Mózes elhívásán keresztül elmélkedhettünk azon, hogy elhívásunkban milyen szerepet is játszik az identitáskeresés. Örültem, hogy azokkal ülhetek ott együtt, akikkel nap mint nap együtt munkálkodunk a tanításban, de mégis külön töltjük az óráinkat, és kevés az a drága idő, amelyet együtt tölthetünk kreatív környezetben, imádsággal, megosztásokkal, egymásra figyeléssel. Szolgatársi szempontból szent időnek tartottam ezt a szombati napot is.

A délelőtt folyamán két előadáson vehettünk részt. Először dr. Kőszeghy Miklós előadását hallgathattuk meg, melynek során a tőle megszokott, humoros módon engedett betekintést az ószövetségi nők és gyerekek életébe. Őt követte dr. Varga Gyöngyi, aki a tanulásról és tanításról, a zsidó emberek múlt- és jövőszemléletéről tartott előadást. 

A három csoportbeszélgetés közül az elsőn dr. Kovács Petra terapeuta segítségével azt boncolgattuk, hogy miért lehet nehéz a hittancsoportunk. Saját rajzaink segítségével különböző csoportbontásban beszélhettük át a felmerülő problémákat, utána pedig le is írtuk különböző szempontokból (pl. szerepek-szereplők, problémás viselkedés, érzelmek-igények) mind a gyerekek, mind a tanárok szempontjából. Nagyon érdekes volt, ahogy rájöttünk, mi az, amit elvárnak tőlünk mint hitoktatótól, hogy milyen szerepet vegyünk fel, és mi mit szeretnénk adni. Igazán összeszedett és tartalmas volt az alkalom, és azt éreztük a végén, hogy még jó lenne beszélni, bővebben kifejteni a kérdést, csak sajnos lejárt az idő. Azt gondolom, sokunkban megfogalmazódott, hogy jó együtt lenni, megosztani a gondokat, ráébredni arra, hogy nem vagyunk egyedül a problémáinkkal, hogy nemcsak rajtunk múlik vagy a gyerekeken egy-egy csoport problémás volta, esetleg a körülmények nem megfelelőek. 

A második csoportfoglalkozáson Csáky-Pallavicini Zsófia pszichológus segített minket abban, hogy különböző kártyák segítségével próbáljunk eljutni egy-egy nagyon fontos pontig a szakmai elhívásunkban, és a végén egy különleges meditáció segítségével foglalhattuk imádságba az ezzel kapcsolatos gondolatainkat. 

A harmadik csoportot dr. Seres-Busi Etelka pedagógus vezette, aki a reflektív pedagógia elméletébe és módszereibe vezette be a résztvevőket, s azt mutatta meg, hogy hogyan segíthet a tudatos önreflexió a szakmai fejlődésben és a hatékonyabb tanításban. Itt is a saját élményeinkkel dolgoztunk, és sok izgalmas felfedezésre juthattunk el, miközben a saját szakmaiságunkat vizsgáltuk meg a tükreinkben. 

Jó volt ebben a szakmai közösségben ismét együtt lenni és lelkileg feltöltődni, megerősödni!

 Az cikk az evangélikus.hu-n további képekkel együtt ide kattintva tölthető le.


Hitoktatási továbbképzési nap 2018. május 5.


Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógia Tanszéke továbbképzést szervez hitoktatók és lelkészek
számára. A négy éve indult, félévente megrendezésre kerülő továbbképzési napok célja, hogy a gyermekek és felnőttek
hitoktatásában előforduló nehéz témák feldolgozásához segítséget nyújtson, valamint olyan hitoktatói munkaközösséget
alakítson ki, amely a mindennapi munkában hasznos szakmai hátteret tud biztosítani.

 

Téma:
„Ki vagyok én?” - Hitoktatói szakmai identitástréning
„Ki vagyok én?” – teszik fel a kérdést küldetésük meghatározó pontjain olyan emberek is, mint
Mózes, Dávid, a próféták és az apostolok. Néha tudatosan, máskor teljes elbizonytalanodással,
időnként provokatívan, más alkalommal a ráhagyatkozás bizalmával mondják ki azt a kérdést,
amelyről való elgondolkodás tovább segíti őket a munkájukban.
A hitoktatás mindennapos rutinjában és küzdelmeiben, ünnepi alkalmaiban és szépségeiben gyakran
fogalmazódik meg bennünk is hasonló kérdések sora:
Ki vagyok én a hittanórán? Milyen vagyok mint tanár, és mint felnőtt?
Miért választottam és miért végzem a hitoktatást?
Hogyan hat rám a hitoktatás? Mit kapok a hitoktatásból? Hogyan segít a reflexió?
Mi ad erőt és mi vesz el energiát? Mire indíthatnak a nehézségeim?
Mik az erősségeim hittanárként? Hogyan építsek rájuk?
Ezen a hitoktatási továbbképzési napon a hitoktatással foglalkozók önmagukra tekinthetnek
előadások és szakmai műhelymunkák során, hogy azután saját munkájuk minél hitelesebb,
hatékonyabb és örömteli legyen.


Program:
9.30-9.45 érkezés, regisztráció
9.45-10.00 Áhítat // Kodácsy-Simon Eszter
10.00-10.30 Anya csak egy van? - Nő és gyerek a Biblia világában // Kőszeghy Miklós
10.30-11.00 Tanítók és tanulók a Bibliában // Varga Gyöngyi
11.00-11.15 kávészünet
1. csoport (max. 20 fő) 2. csoport (max. 20 fő) 3. csoport (max. 20 fő)
11.15-13.15 Isten, a hitoktatás és
én // Csáky-Pallavicini
Zsófia
„Tükröm, tükröm,
mondd meg nékem” //
Seres-Busi Etelka
Mitől nehéz a
csoportom? // Kovács
Petra
13.15-14.00 ebéd
14.00-16.00 „Tükröm, tükröm,
mondd meg nékem”
Mitől nehéz a
csoportom?
Isten, a hitoktatás és
én

 


 

Isten kegyelméből szabadon – Nem eladó a gyermek

 Létrehozva: 2017.11.23. 08:43, frissítve: 2017.11.28. 08:54
Szöveg: Mesterházy Balázs, fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna, Molnár Kata, Jakab Johanna, Nagy Dániel, videó: Győri András Timótheus
Forrás (videókkal):
http://evangelikus.hu/isten-kegyelmebol-szabadon-nem-elado-gyermek-konferencia-2017
 
A konferencia további képei itt tekinthetőek meg.
 
Budapest – A Lutheránus Világszövetség 2017-es nagygyűlése témájának továbbgondolása adta az idei katechetikai konferencia címötletét, amelyet az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógia Tanszéke és a MEE Katechetikai Munkacsoportja szervezett az idei Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából. A fenti címmel került sor 2017. november 17-18-án arra a színvonalas konferenciára, amely több oldalról járta körbe ezt a témát.

Alaphangként a szabadságról tett fel kérdéseket Dániel próféta története alapján Kodácsy-Simon Eszter, a konferencia főszervezője, akitől azt is hallhattuk, hogy ebben a helyzetben a négy fiatalra (ld. Dán 1) büszkék lehetnek saját maguk, a kísérőik is, illetve maga a király is – hitoktatóként mi sem kell, hogy alább adjuk célkitűzéseinket.

 

Ezután a kegyelem és kényszer, szabadság és törvény szavakat járták körül a szakemberek, elsőként Szabó Lajos, az EHE rektora a gyakorlati teológia felől, majd Trencsényi László, az ELTE pedagógiaprofesszora a neveléstudomány felől. 

Szabó Lajos szépirodalmi illusztrációkkal (Babits Mihály, Szabó Magda), ill. képekkel mutatott rá az egyházbarát generáció nevelésének szükségességére, valamint a kegyelem szépségére és a cselekvő Isten középpontba helyezésére. Előadását talán az a képe foglalja össze, amikor egy templombelsőt látunk, amelynek kupolája felől érkezik a fény: a törvény az épületben van, a szabadság felülről érkezik. 

 

Trencsényi László „játékszakos” egyetemi tanárként nemcsak a játék fontosságára hívta fel figyelmünket, hanem arra is, hogy „a gyermek nem az csinálja, amit akar, de amit csinál, azt akarja”! A Montessori-pedagógia egyik alapszabályát is hangsúlyozta: „a gyermek szabadságának határa annak a csoportnak az érdeke, ahova tartozik”.

 

Gyarmathy Éva neveléslélektani és klinikai szakpszichológus előadása egyszerre szólt a 21. századi igényekről – a szívósságra nevelésről – egy olyan élethelyzetben, amikor a készségek nélküli teljesítmény, a gyors megoldások igénye és a szabad kommunikációs tér jelöli ki a kereteket. Arra biztatta hallgatóságát, hogy képesek legyünk kimozdulni a komfortzónánkból, és tágítsuk fejlődési zónánkat, hogy minél kisebb legyen a veszélyzónánk. 

 

Mérő László, pszichológia tudományágban habilitált matematikus az együttműködés és versengés kérdéskörét járta körül. Életszerű példákkal megvilágítva mutatta be azt, hogy a kooperáció nem mindig szimmetrikus, ill. hogy a versengés se mindig negatív. Érdekesen mutatta be pl. az ellenfél szó kultúrafüggő értelmezését is: Japánban az ellenfél eszköz arra, hogy én magam jobbá váljak, az Egyesült Államokban arra, hogy megtaláljam a saját helyemet a világban, míg Magyarországon egy feltétlenül legyőzendő ellenséget takar.

 

Péntek délben egy kerekasztal-beszélgetésnek is részesei lehettünk, ahol egy evangélikus, egy katolikus és egy metodista intézmény igazgatója vallott az iskolájukban megtapasztalható örömökről és kihívásokról. Vicziánné Salla Ildikó, Holczinger Ferenc és Erős Máté személyében is egy elhivatott oktatásvezetőt és keresztyén embert ismerhettünk meg, akik nem hallgatták el a kényszer és szabadság szülte nehézségeket sem. A Mesterházy Balázs által moderált beszélgetésen különösen hiteles volt hallgatni a különböző vallomásokat a fegyelmi ügyek rendezéséről, illetve a kompetenciahatárok mentén elváló iskolalelkészi és iskolapszichológusi szolgálat meglétéről.

 

A szombati napon Papp Miklós görögkatolikus etikaprofesszor adott elő az értékekről, aki egyaránt hangsúlyozta az elfogadó és sürgető szeretet fontosságát. II. János Pál pápát idézve mondta: „A kultúra az, ami által az ember emberebbé lesz, létezőbbé válik.”

 

Tóth Dániel virtualitásra szakosodott pszichológus nemcsak az okos „kütyük” veszélyeiről szólt, hanem azok lehetőségeiről is, ill. megvilágította azt, hogy mit jelent a virtualitás nekünk (többnyire X- és Y-generációsoknak) és mit a Z-generációs gyermekeinknek. Rámutatott annak a (virtuális) realitására, hogy egy közösségben szorongó kisgyerek egy videojátékban egy kattintásra hadvezérré válhat, és így megélhet más képességeket is. Természetesen esett szó a függőség veszélyeiről is, de a kreativitás növekedéséről, a reakcióidő csökkenéséről, és a multitasking jobb alkalmazásáról is.

 

Bajzáth Mária mesepedagógus a történethallgatási transz állapotot hangsúlyozta, amely gyógyít. Jó tudni, hogy a mese a legjobb énünkkel kapcsol össze bennünket, és javítja a képzelet. A Népmesekincstár Műhely munkája ebben szeretné segíteni a pedagógusokat, hitoktatókat egyaránt.

Az erőszakmentes kommunikációról adott elő a több éve ilyen tematikájú tréningeket tartó Nagy Zoltán, aki végig jelen volt a konferencián. Hangsúlyozta, hogy minden konfliktusban keresnünk kell az igent a nem mögött, ill. biztatott bennünket arra, hogy tanuljuk meg gazdag szókinccsel kifejezni érzéseinket, és erre tanítsuk a ránk bízottakat is.

 

Egy kétnapos konferenciában a kötetlen esti beszélgetések is remek tapasztalatcserére adnak alkalmat, az EHE kápolnájában megtartott teaház, ill. az alagsorban kipróbálható – Tóth Barbara által vezetett – kreatív fényfestés sokunkban megerősítette azt, hogy milyen hatalmas ajándék gyerekekkel foglalkozni.

A konferencia plenáris részén túl színvonalas műhelymunkák gazdagították a résztvevőket. Mindkét délután két blokkban négy lehetőségből választhattak, így összesen négy workshop igényes tartalmával térhettek haza a hitoktatók.

A Kett-pedagógia módszertanáról a pécsi Sipos Edit, a sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozásról Majorosné Lasányi Ágnes, az EPSZTI igazgatója tartott workshopot. Nádas Mária Gordon-kutató a hatékony egyéni és csoportmunkához igyekezett eszközöket adni, Thoma László református lelkész a bibliodráma rejtelmeibe vezette be a résztvevőket, Lencse-Csík Orsolya pedig a disputa felhasználásának kreatív lehetőségeit mutatta be.

A szombati előadása után Bajzáth Mária és Tóth Dániel is továbbgondoltatta népes hallgatóságával a mesepedagógiai és virtuálpszichológiai kérdéseket, Papp-Danka Adrienn pedig gyakorlatorientált műhelymunka keretében a digitális eszközök használatának módszertanát tágította.

Nagy Gábor Mápó az élménypedagógiába nyújtott betekintést, majd a játék szerepéről és lehetőségeiről tartott gyakorlati foglalkozást.

Birkás-Sztrókay Edit a Richly Zsolt által alkotott Luther-rajzfilmsorozathoz készített digitális segédanyagot mutatta be, amelynek első öt epizódját december elején a kezünkbe vehetjük. A Közel zenekar Huszák Zsolttal együtt pedig azt a honlapra kerülő egyházi (és ifjúsági) énekekből álló zenei anyagot mutatta be, amely a hitoktatást nagyban segíti.

A Katechetikai Munkacsoport pedig egy hamarosan induló honlapot is szerkesztett, ahol ezentúl egy helyen lesz megtalálható minden evangélikus hitoktatással kapcsolatos információ.

A konferencia e fenti három virtuális ajándékon túl egy lapos hűtőmágnest is átadott a résztvevőknek, amely 77 (!) különböző módon biztatja a ránk bízottakat! Ezt az inspiráló listát az EHE Valláspedagógia Tanszékének munkatársai állították össze, akiknek az egész konferencia szervezését is köszönjük: Kodácsy-Simon Eszter, Seresné Busi Etelka és Balogné Vincze Katalin.

 

 


 

 

 

 

Etikai kérdések a hittanórán címmel

Hitoktatói Továbbképzési Napot tartunk

2017. március 18-án

az Evangélikus Hittudományi Egyetemen

 

Program

 

 

9.00-9.15 érkezés, regisztráció

9.15-9.45 Áhítat Etikai és valláspedagógiai alapok – Kodácsy-Simon Eszter

9.45-10.15 Élet kezdete és vége – Szebik Imre

10.15-10.45 A velünk élő cigányok – Forgács István

10.45-11.00 kávészünet

11.00-11.30 Környezetünk és jövőnk – Lányi András

11.30-12.00 Pénz, munka, fiatalok – Szabó B. András

12.00-13.00 ebéd

13.00-16.00 Választható műhelymunkák:

         1. csoport: Fegyelmezés – Pölös Annamária és Kovács Nikoletta

         2. csoport: Projektpedagógia – Tratnyek Magdolna

 

Jelentkezési határidő: 2017. február 20.

 

Jelentkezés: címen vagy

a 20/770-3529 ill. 06/1/4691050számokon

 

 

 


 

 

 

Megjelent a Valláspedagógiai Kutatócsoport első tanulmánykötete:

Értelmes szívvel - Etikai témák az evangélikus oktatásban címmel.

A könyvről részletesebben a szórólap linkre kattintva,

valamint a következő oldalra lapozva,

illetve a Kutatás aloldalon olvashatnak.

 Szórólap

 


Könyvbemutató

 

Az EHE Valláspedagógiai Kutatócsoportjának könyvbemutatóját

2016. december 8-án, csütörtökön 16 órától tartjuk.

Az alkalomra minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

A kötetről bővebben itt olvashat.