Hitoktatási továbbképzési nap                                                                             2018. november 24.

Hitoktatói továbbképzés volt a teológián

Létrehozva: 2018.11.30. 09:12, Frissítve: 2018.11.30. 09:18

Forrás: https://www.evangelikus.hu/hitoktatoi-tovabbkepzes-volt-teologian

Szöveg: Ratkay Dorottya, fotó: Molnár Kata

Budapest – Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) Valláspedagógia Tanszéke továbbképzést szervezett a hitoktatók és lelkészek számára. A félévente megrendezésre kerülő továbbképzési nap témája minden alkalommal egy hitoktatásban előforduló, olykor nehézséget okozó gondolatkör, ezúttal a teremtett világ és az ember volt. Most is több nézőpontból világították meg a témát, segítséget nyújtva az iskolai feldolgozáshoz.

Az idei továbbképzés részben az EHE, részben a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért Egyesület által koordinált Oikosz - Közös házban élünk! elnevezésű projekt támogatásával valósulhatott meg. 

Az együttlétet indító áhítaton Kodácsy-Simon Eszter tanszékvezető a 8. zsoltár szavait hozta elénk, és adott indító gondolatokat az egész naphoz: a teremtett világra az egyetemes kinyilatkoztatás részeként tekintünk, mely sok mindent megéreztethet velünk, és sugalmazhat számunkra, sőt taníthat is Jézusról, ha azzal a teremtett világgal együtt tekintünk rá, amelybe született.

A biblikus megalapozottságról az Ószövetség tekintetében Varga Gyöngyi, az EHE Ószövetségi Teológia Tanszékének docense gondoskodott. Az élők földje az Isten állatkertje: teremtésvédelem az Ószövetség világában címmel meghirdetett előadásában arról beszélt, hogy az Ószövetség népének mindennapi életében milyen fontos szerepet töltött be a természet, nem kis hangsúlyt fektetve a természeti környezet megóvására.

Halász Zsolt teológusdoktorandusz előadásának címe A teremtett világ az Újszövetségben volt, és olyan kérdések sokaságát járta körül, mint például, hogy van-e különbség az Ószövetség és az Újszövetség világképe között a teremtett világra nézve, s ha van, akkor miben áll ez a különbség? És hogy miként viszonyulnak az evangéliumok írói, illetve maga Jézus a külvilág elemeihez, a természethez?

Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár az éghajlatváltozás kutatásába vezette be a hallgatóságot látványos szemléltetőeszközök segítségével. Mindeközben a teremtésvédelem terén az egyéni felelősségünkre hívta fel a figyelmet a társadalmi, gyülekezeti vagy hittancsoportjainkban.

Laczkó Zsuzsanna szerzetes tanárnő előadása A Szent (újra)felfedezése a mindennapokban címet viselte. Előadásában úgy tekintett arra a 13,8 milliárd éves folyamatra, melynek során a Föld elérte jelenlegi állapotát, hogy minden mozzanathoz egy bibliai szöveget illesztett, ezzel is alátámasztva a Szent jelenlétét mindennapi dolgainkban.

A nehéz teológiai és közéleti felvetések után a szünetben és az ebédidőben jó volt ismerős arcokkal találkozni, régi csoporttársakat köszönteni és a hitoktatás mindennapjaiban felmerülő problémákat megosztani egymással.

A délutáni idősávban kis csoportokban öt különböző műhelymunka közül kettőt lehetett választani.

Lelki környezet-véd-elem című műhelymunka Komáromi Erzsébet Katalinművészetterapeuta vezetésével egy különleges, saját élményű nehézségeket feldolgozni segítő művészeti technikát mutatott be.

A Zöldülő gyülekezetek munkacsoport Szűcs Kinga teológus segítségével a gyülekezetek környezettudatosságának ötletbörzéjével járult hozzá környezetünk állapotának megőrzéséhez, céljaink hatékony eléréséhez.

Az Egészséges testápolás csoport Viktor Anna tanárnő vezetésével a testápolás természetes, hulladékmentes kérdéskörét járta körül, mely nem könnyű, de persze nem is lehetetlen. Mindehhez gyakorlati tanácsokkal, ötletekkel is szolgált.

Bibliai ételkóstoló, avagy teríthetünk-e asztalt hittanórán? témában Fördős Kata hitoktató segítségével kaphattunk új ötleteket. Az ételalapanyagok megismerése után ételkészítés következett, majd – mint a hittanórákon is – vidám kóstolással fejeztük be a napot.

Ez (nem) játék! címmel a Gémklub társasjátékbolt munkatársai segítségével több jópofa, hittanórán is használható játékot lehetett kipróbálni. A készségfejlesztőtől a stratégiai játékokon át a kártyajátékokig minden megtalálható volt.

Rengeteg tapasztalattal, élménnyel, impulzussal hazatérve várjuk a következő hitoktatói továbbképzést, és mindenkit biztatok, hogy aki most nem tudott részt venni ezen a tanácskozáson, jöjjön el legközelebb, és legyen részese ennek a lelket üdítő napnak.


A teremtett világ és az ember


Ember és környezete a teremtésüktől fogva dinamikus kapcsolatban állnak egymással. Alakítják egymást, formálják a másik külső megjelenését és belső értékeit, miközben magukon is változásokat visznek végbe. Mit jelent az Isten-ember-teremtett világ kapcsolat ma, s mit jelentett korábban? Hogyan alakíthatja ennek a kapcsolatnak tudatosítása a jövőnket, s azoknak a fiataloknak a világnézetét, akikkel foglalkozunk? Az idei őszi hitoktatói továbbképzési napon az ember és a teremtett világ közötti köteléket vesszük nagyító alá, s ennek a hittanórai megjelenítéséhez keresünk szempontokat és ötleteket.

Program: 

8.45-9.10 érkezés, regisztráció

9.10-9.30 Áhítat, bevezetés

9.30-10.00 Az élők földje és Isten állatkertje: Teremtésvédelem az Ószövetség világában letölthető

10.00-10.30 A teremtett világ az Újszövetségben letölthető

10.30-10.45 szünet

10.45-11.30 Változó világunk és az ember letölthető (kiegészítő háttéranyagok a program végén)

11.30-12.00 A Szent (újra)felfedezése a mindennapokban letölthető

12.00-12.45 Ebéd

12.45-14.15 Műhelymunka I.:

I/a Lelki környezet-véd-elem; I/b Zöldülő gyülekezetek; letölthető I/c Egészséges testápolás

14.15-14.30 szünet

14.30-16.00 Műhelymunka II.:

II/a Lelki környezet-véd-elem II/b Bibliai ételkóstoló II/c Ez (nem) játék!

 

Kiegészítő háttéranyagok a Változó világunk és az ember című előadáshoz:

- elmélet

- film

- szemléltetés


Az élők földje és Isten állatkertje: teremtésvédelem az Ószövetség világában // Varga Gyöngyi (lelkész, tanár) A természet minden bizonnyal nagyon fontos szerepet töltött be az Ószövetség népének mindennapi életében. A Biblia első lapján már találkozunk a természettel, a második teremtés-elbeszélésből pedig kiderül, hogy Isten az embert környezetéért való felelősségvállalásra hívja. Az Ószövetség költői szövegeiben az állat- és növényvilág számos faja elevenedik meg előttünk. A 104. zsoltár szerzője Ehnaton fáraó naphimnuszát is „adaptálta” imádságába. Hogyan művelte és őrizte a rá bízott „talpalattnyi” földet a bibliai idők embere? Vajon hogyan tekintett természeti környezetére, az ott fellelhető értékekre és erőforrásokra? Tényleg „tejjel és mézzel folyó föld” volt az ajándékba kapott ország? Milyen közösségi erőfeszítések történtek a bibliai időkben a természeti környezet megóvása érdekében, és milyen formái alakultak ki a fiatal generációk „környezeti nevelésének”? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ az előadás keretén belül.

A teremtett világ az Újszövetségben // Halász Zsolt (teológus doktorandusz, személyiségfejlesztő tréner, közgazdász-informatikus) Van-e különbség az Ószövetség és az Újszövetség világképe között? Ha van, akkor miben áll ez a különbség? Miként viszonyulnak az evangéliumok írói, illetve maga Jézus a külvilág elemeihez, a természethez? A teremtéskor az ember kapott egy mandátumot arra vonatkozólag, hogy az Édent művelje és őrizze. Érvényes-e ez a feladatkör ma is? Mire jó, mit közvetít a szentírók szerint a külvilág, benne a bennünket körülvevő természettel? A természet az általános vagy természeti kijelentés forrása; tehát mint ilyenre kell tekintenünk rá. A természet kutatása és védelme nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is, de csakis úgy, hogy az ember ne rombolja azt munkájával, mert végső soron testi és szellemi létének alapvető forrása is.

Változó világunk és az ember // Botos Barbara (klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár, környezettudományi szakember, biológia-angol tanár és református vallástanár) „Ma már nincs helye az éghajlatváltozás tényével kapcsolatos vitáknak, sokkal inkább az egyes országok arra adott válaszaira, cselekvőképességére kerül a hangsúly.” De mit is takar az éghajlatváltozás fogalma, s mely kutatásokra épül? Milyen megfigyeléseknek és elemzéseknek hihetünk, s vannak-e e téren álhírek? Mit tehetünk a megbénító kétségbeesés ellen? Mit tehetnek az egyes országok, s azok társadalmi csoportjai a teremtésvédelem terén? Mennyiben csak a politika terepe, s mennyiben lehet egy gyülekezet vagy egy hittancsoport témája is az éghajlatváltozás kérdése?

A Szent (újra)felfedezése a mindennapokban // Laczkó Zsuzsanna (szerzetesnő, tanár) Ipari, fogyasztói társadalomban élve elveszítettük a természetközeliséget, s ezzel együtt a hétköznapi élet apró csodái iránti érzékünket is. Amikor a Földre tekintünk, nem annyira Isten teremtő szeretetének ajándékát látjuk benne, mint inkább a rendelkezésünkre álló "nyersanyagot". Az előadás során vetünk egy pillantást arra a 13,8 milliárd éves folyamatra, amelynek során Földünk elérte a jelen állapotát, s a csodákat szemlélve keressük a Szent jelenlétét néhány olyan mindennapi dologban, mint például a légzésünk vagy a főzés. Ha ismét megtanulunk csodálkozni, akkor talán nem csupán a katasztrófától való félelemből, hanem a Teremtő iránti szeretettől indíttatva tudunk vigyázni Földünkre.

Lelki környezet-véd-elem // Komáromi Erzsébet Katalin (művészetterapeuta, iparművész), Pap Erika (klinikai szakpszichológus, szimbólumterapeuta) Mindenféle törmelékből, anyagból építünk egészet a képzőművészet – terápiásan is használható – komponáló ereje által. Analógiákat keresünk: hol, kiben, mikor és hogyan hagyunk nyomokat? Mindannyian tele vagyunk sérülésekkel – hogyan tudjuk mindezt átnemesíteni? És építhetünk-e sérülésekből – a sajátjainkból, a világéiból – új értékeket? Melyik érzelemhez, bántáshoz, nehezen elfogadható dologhoz milyen anyagokat tudunk társítani, választani? Hogyan tud új érték, új minőség születni mindebből? Sajátélményű műhely.

Zöldülő gyülekezetek // Szűcs Kinga (teológus, tanár) Gyülekezeteink – méretüknél és szerkezetüknél fogva – ideális keretet nyújthatnak azon kisközösségi törekvéseknek, amelyek környezetünk állapotának megőrzését, az emberi tevékenység által okozott károk enyhítését célozzák. Mit tehetünk ezen célok minél hatékonyabb elérésére közösségeinken belül, illetve hogyan kapcsolódhatunk össze tevékenyen olyan más közösségekkel, amelyek a környezettudatosság útján szeretnének járni? Miben rejlik speciálisan keresztény felelősségünk környezetünkért, és milyen értékeket közvetíthetünk kifelé a fogyasztói látszatérdekekkel szemben? Ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat a műhelymunka során.

Egészséges testápolás // Victor Anna (tanár) „A tested a templomod, tartsd tisztán, hogy a lélek méltóképpen lakhasson benne” (B.K.S. Iyengar) Testápolás természetesen, hulladék nélkül? Nem könnyű, de nem is lehetetlen. Gyakorlati tanácsok, ötletek, és egy kis kence keverés. Ha hozol egy tégelyt, máris tettél egy lépést a cél felé.


Bibliai ételkóstoló – avagy teríthetünk-e asztalt hittanórán? // Fördős Kata (hitoktató) Miket ettek, ittak a Bibliai korában az emberek? Hogyan tartósítottak? Összeállíthatnánk-e egy menüt a régi kor ételeiből? Be tudnánk e szerezni manapság is az alapanyagokat? Válaszokat keresünk a bibliai ételek bemutatóján lehet, ahol megkóstolhatjátok a mézes datolyát, a kecskesajtot olíva bogyóval és keletlen kenyérrel, készíthettek gyümölcssalátát, kuszkuszt. De megvalósítható-e mindez hittanórán? Ötletek, tapasztalatok, utak egy saját készítésű bibliai szakácskönyv nyomában.


Ez (nem) játék! // Gémklub munkatársai A „világ megmentése”, világok teremtése, valamint a környezetvédelem témája több társasjáték vezérfonalaként megjelenik, s egyre inkább foglalkoztatja a játékok készítőit a környezettudatosság mint téma mellett a fenntartható, környezetbarát előállítás kérdése is. A műhelyen a Gémklub játékmesterei olyan játékokkal ismertetik meg a résztvevőket, melyeket jól lehet alkalmazni a témához illeszkedően a ráhangolódás folyamatában, vagy akár egy projektnapon is. Betekintést nyerhetünk többek között a Photosynthesis, a Sid MEier’s Civilization vagy az Anachrony világába.

Kodácsy-Simon Eszter Evangélikus Hittudományi Egyetem, Valláspedagógia Tanszék