A 2017. évi tavaszi Hitoktatási Továbbképzési Nap programja:

 

 Etikai kérdések a hittanórán

 

9.00-9.15 érkezés, regisztráció

9.15-9.45 Áhítat; Etikai és valláspedagógiai alapok – Kodácsy-Simon Eszter

9.45-10.15 Élet kezdete és vége – Szebik Imre

10.15-10.45 A velünk élő cigányok – Forgács István

10.45-11.00 kávészünet

11.00-11.30 Környezetünk és jövőnk – Lányi András

11.30-12.00 Pénz, munka, fiatalok – Szabó B. András

12.00-13.00 ebéd

13.00-16.00 Választható műhelymunkák:

         1. csoport: Fegyelmezés – Pölös Annamária és Kovács Nikoletta

         2. csoport: Projektpedagógia – Tratnyek Magdolna

 

ETIKAI KÉRDÉSEK A HITTANÓRÁN

Forrás: http://www.evangelikus.hu/etikai-kerdesek-hittanoran

Létrehozva: 2017.03.23. 13:11, frissítve: 2017.03.23. 15:25

Szöveg: Birkás-Sztrókay Edit, Harangozó Katalin, fotó: Rosta Izabella

 

 

 

 Budapest – Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Valláspedagógia Tanszéke 2017. március 18-án továbbképzési napot szervezett hitoktatók és lelkészek számára Etikai kérdések a hittanórán címmel. Az alkalom elméleti és gyakorlati segítséget is adott a szinte minden órán – előkészítetten vagy váratlanul – felbukkanó etikai problémafelvetések diákot és közösséget építő kezeléséhez.


Kodácsy-Simon Eszter már az áhítatban felhívta a figyelmet Jézus pedagógiájának lényegére: ő valós beszélgetési szituáció megteremtésével előhívta az aktuális „tanuló” azon képességét, mellyel maga tudta megfogalmazni a saját válaszát a felvetődő kérdésekre. Az irgalmas samaritánus példázatát záró jézusi felszólítás – „…te is hasonlóképpen cselekedj!” – minden etikai témára vonatkozik, hiszen a cselekvést áthelyezi az elméletből a jelenre és a választ kereső személyre.

A délelőtti előadások során a 2016 őszén megjelent Értelmes szívvel – etikai kérdések az evangélikus oktatásban című tanulmánykötet több szerzője adott támpontokat egy-egy téma feldolgozásához.

Kodácsy-Simon Eszter Etikai és valláspedagógiai alapok című előadásban hangsúlyozta, hogy nem elegendő a normák, a szabályok átadása, sem az erkölcsi értékek kiemelése, hanem ezeknek a jézusi alapelvekre való épülését kell megmutatnunk, majd összegezte azt a kilenc szempontot, melyek figyelembevételével segíthetjük diákjainkat, hogy „szívük szerint jók legyenek”.

Szebik Imre Az élet kezdete és vége című előadásában elsősorban a tizenéveseket kifejezetten érdeklő témákra – a szexualitással kapcsolatos kérdésekre, a homoszexualitás problematikájára, a „sci-fi” lehetőségeire (pl. klónozás, testátültetés) – tért ki, miközben feldolgozási módokat is ajánlott: szerepjátékot vagy a témák film- és irodalmi élményhez való kapcsolását. Az orvos-bioetikus egyrészt kiemelte, hogy fontos a hitoktató hiteles és korrekt megnyilvánulása az általa el nem fogadott álláspontok bemutatásakor is, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy diákjainkat arra érzékenyítsük, hogy nem kell minden vonatkozásban elfogadniuk a többségi társadalom vélekedését.

Forgács István A velünk élő cigányok című előadásában felvetette a kérdést: „Egy hátrányos helyzetű családban van-e helye a moralizálásnak?” A független romaügyi szakértő kifejtette véleményét, miszerint az állam helyett a helyi közösségek tudnák igazán megoldani hazánkban a cigány-kérdést és ezt komolyan előmozdítaná, ha a protestáns egyházak utat találnának a cigány közösségekhez.

Lányi András író Környezetünk és jövőnk című előadásában elmondta, hogy ma a technológiai választásaink következményeit nem látjuk, így közvetlenül nem érzékeljük a jó és a rossz közti különbséget (pl. nem tudjuk, hogy az autózásunk konkrétan hogyan befolyásolja a sivatagosodást). A filozófus kiemelte, hogy mivel egyre kevésbé az egyén döntésein múlik a jövő, a politikusok döntéseit pedig nem tudjuk ellenőrizni, az erkölcsöt és a politikát nem választhatjuk külön, hanem egyénként részt kell vennünk a politikai folyamatokban.

Szabó B. András lelkész Pénz, munka, fiatalok című előadásában kifejezetten a hittanórák kontextusára koncentrálva mutatott be a gyakorlatban felhasználható segédanyagokat (pl. fotósorozatot, grafikont, beszélgetési témákat), Jézus extrém, a polgári komfortzónánkból kizökkentő példáinak aktualizálására.

A közel 60 részvevő között a hitoktatói munkaközösség formálódását elősegítették a délutáni gyakorlati jellegű foglalkozások. Az egyik, körülbelül 20 fős csoportban Tratnyek Magdolna, az EPSZTI munkatársa a projektpedagógiát és más alternatív tanulási, közösségfejlesztési technikákat (pl. öt soros vers, páros interjú, véleményskála) ismertetett meg.

A résztvevők másik csoportjának délutáni programját Kovács Nikoletta, a Kontyfa utcai iskola igazgatóhelyettese vezette. A beszélgetés témája a fegyelmezés volt. A tapasztalatokat megbeszélve kiderült, hogy a hittanárok gyakran szembesülnek ilyen problémákkal, amelyek egyrészt az objektív körülményekből fakadnak, például a diákokat több osztályból kell összegyűjteni, és sokáig nem alkotnak egy közösséget.

Másrészt a gyerekek is sokszor fáradtak, tele vannak rejtett agresszióval. Nem lehet mindenre kész megoldással szolgálni, de gyakran beválnak a játékok, a tananyag megszokottól eltérő feldolgozása (drámajáték, élménypedagógiai módszerek stb.), vagy akár az is, ha a tanulók szabadon rajzolhatnak a történethallgatás, a beszélgetés közben. A legfontosabb, hogy a tanár és a diákok a tanév elején tisztázzák a szabályokat, és ha kell, akár egy hónapot is szánjanak a közösségépítésre. Az így „elvesztegetett” idő bőven megtérül később, hiszen könnyebb és élvezetesebb egy összetartó csoporttal dolgozni, mint egy olyannal, amelyet állandó konfliktusok terhelnek.