szabadegyetem ujjpg

 

Az Evangélikus Biblikus Szabadegyetem 2018. őszi félévének tematikája:

 

Kőszeghy Miklós előadásai

  1. szeptember 25. A párthus Jézus, avagy mindenki magyar volt-e?

Jézus zsidóságához tudományos kétség nem férhet, mert minden, vele kapcsolatos forrásunk zsidónak ismeri. Ugyanez igaz első követőire, az apostolokra nézve. Ennek ellenére újra és újra felbukkannak olyan nézetek, amelyek Jézus zsidóságát kétségbe vonják. A jelenség több szálon kötődik a magyarság huszadik századi, frusztrációk sorával terhelt történetéhez. E furcsa eszmetörténeti zsákutca fő csapásirányai az antiszemitizmus, valamint a magyarság történeti teljesítményeinek mértéktelen eltúlozása. Előadásunk során e meghökkentő jelenségnek szeretnénk utánajárni.

  1. október 2. Mózes, a piramisok és az UFÓk

A piramisok mindenkit lenyűgöznek. Azokat, akiknek megadatott, hogy élő mivoltukban látták e gigantikus kőgúlákat és azokat is, akik csak képről ismeri őket. Ha egy kicsit közelebb lépünk hozzájuk, akkor két kérdés adódik, s az előadás során mindkettőt szeretnénk kicsit körbejárni. Elsőként megvizsgáljuk magukat az építményeket, s eltűnődünk kissé építésük lehetséges történetén. Másik kérdésünk kikerülhetetlenül Mózeshez vezet, akit nemcsak azért érdemes szemügyre vennünk, mert személyét gyakran összefüggésbe hozzák a piramisokkal, hanem azért is, mert egyiptomi származásának kérdése a monoteizmus eredetének problémájához vezet bennünket.

  1. október 9. Ami pedig csaknem hihetetlen…

A csodákkal mindig is bajban voltunk, s ma sincs ez másként. Hogyan képzelhető el, hogy kettévált a (nem tudjuk pontosan melyik) tenger Izrael fiai előtt? És az miként volt lehetséges, hogy a Nap megállt égi útján, amíg Izrael fiai le nem győzték ellenségeiket? És Jerikó falai miként omolhattak le a kürtzengés hatására? ÉS milyen cethal az, amelyik nemcsak lenyel egy felnőtt férfit, hanem három napig szállást is ad neki a saját gyomrában? S hogy a végére hagyjam az eddigiek mögött rejlő alapvető kérdést: miként érdemes közelítenünk az Ószövetség csoda-történeteihez?

 

Varga Gyöngyi előadásai

  1. október 16. „Borzongató” Ószövetség - avagy a haragvó, törvénykező Isten és az újszövetségi / keresztény leegyszerűsítő olvasatok

Sok keresztény ember meglehetősen vonakodva, „szent borzongással” nyúl az Ószövetséghez. Ez az óriási könyvgyűjtemény, s a benne rejlő sokféle, egymással is gyakran feszültségben lévő teológiai gondolat zavarba ejt minket, kiráz a komfortzónánkból, értetlenkedést, megdöbbenést vált ki belőlünk. Hogyan lehet összeegyeztetni egymással – és persze keresztény teológiánkkal - ezeket az archaikus istenképeket, szubjektív hitvallásokat, spirituális tapasztalatokat?

Ezért a legbejáratottabb útnak az ószövetségi szövegek közötti „mazsolázgatás” tűnik: a „csúnya” istenképeket, átokzsoltárokat felülírjuk a kedvenceinkkel, az igazán „píszí” szövegekkel. Két évezredes történet ez… Már magában az újszövetségi hagyományban elkezdődik ez a folyamat: a törvény és evangélium, a betű és Lélek, Ádám és Krisztus, a büntető és megbocsátó Isten ellentéteinek hangsúlyozásával.

Ám a valódi kérdés, hogy megengedjük-e a Bibliának, hogy az legyen, ami? Vagyis „vajúdó szöveg”: hiteles, őszinte emberi istenkeresés – helyenként zsákutcákkal?

  1. november 6. Menny és pokol - és a tévképzeteink

Az emberi fantáziát évezredek óta foglalkoztatja az élet az élet után. Jó lenne tudni, hogy milyen az odaát, kikkel leszünk együtt, és egyáltalán hol leszünk? A Biblia nem ad dogmatikai értelemben összeszedett, egyértelmű és minden tekintetben kimerítő választ és tanítást a halál után az emberre váró jövőről. Viszont megannyi képpel, koncepcióval találkozunk ezzel összefüggésben az Ó- és Újszövetségben – valamint a nem kanonikus, zsidó és keresztény hátterű irodalomban.

Sátán, kígyó, leviátán, gyehenna, külső sötétség, Lucifer, pokol tornáca, patás ördögök, angyalok és mennyei lények, démonok, hetedik mennyország… hogy csak néhányat említsünk a sokféle koncepció elképzelés közül, amely áthatja teológiánkat és kultúránkat. Hogy lehet ebben a kavalkádban valahogyan eligazodni? Mindenesetre, az előadás keretén belül teszünk erre egy kísérletet…

  1. november 13. „Őseinket felhozád...”: Nemzeti identitásunk és az ószövetségi motívumkincsek

A 19. század nemzeti eszmélődésének idején a történelmi tapasztalatok értelmezéséhez és feldolgozásához igen jól használható hermeneutikai kulcsot adott annak felismerése, hogy a zsidó és a magyar nép története sok szempontból „párhuzamos” egymással. Az ószövetségi hagyományból ismert témák: pl. a tejjel-mézzel folyó föld és a nagy néppé válás ígérete, a pusztai vándorlás, a honfoglalás, majd a királyok kora, ezt követően pedig a haza elvesztése, az ország lerombolása mint történeti paradigmák utat találtak Himnuszunkba, Szózatunkba, nemzeti drámáinkba is. Az ószövetségi siratóénekek, könyörgő zsoltárok üzenetét, no meg a „deuteronómista teológia” szemléletét is fölfedezhetjük ilyen és hasonló mondatokban: „bűneink miatt gyúlt harag kebledben”. Izgalmas kérdés, hogy miért és hogyan jutottunk el idáig, és mi következik mindebből?

Korányi András előadásai

  1. november 20. Legendás és elhallgatott történetek a magyar egyházalapítás körül

A magyar állam- és egyházalapításnak az 1000. évhez kötődő hagyományát mindnyájan tanuljuk az iskolában, az aprólékos részleteket, háttérben megbúvó információkat viszont már alig-alig ismerjük… A bizánci misszió, Géza és Sarolta házassága, a pannonhalmi barátok egy-egy külön szálat jelentenek a történetben. S akkor még fel sem tettük a fontos kérdést, miképpen is tarhatott mindez másfélszáz esztendeig, egészen László és Kálmán királyok uralkodásáig?

  1. november 27. Mit bán Bánk? Női és férfi történetek a 13. századi Magyarországról

Magyarországot a 13. században mindenekelőtt a szentéletű Árpád-házi királylányokról és hercegi kisasszonyokról ismerték szerte Európában. Fontos szerepet játszottak azonban álszent életű asszonyok és nagyurak is… Mi minden zajlott még az Aranybulla, az egyetlen magyar keresztes hadjárat, a tatárjárás árnyékában, ami később a magyar nemzeti identitás olyan szerves darabjaivá váltak, mint Katona József németellenes nemzeti drámája a 19. században?

  1. december 4. Mátyás, az igazságos? Egy reneszánsz király kései reneszánsza

A középkori magyar történelem delelőjét a véres káoszból és belső-külső háborúskodásokból kiemelkedő Hunyadi-család időszaka, különösen is Mátyás uralkodása (1458-1490). Ezt a letűnt aranykort a modernkori történetírás nemcsak kidomborította, de a reneszánsz kor jellegzetes vonásait mutató „budai Napkirályt” a legelőnyösebb formában idealizálta is. De vajon csak igazságos tudott lenni Hunyadi Mátyás? Milyen viszony fűzte őt az egyházhoz, a pápához? S milyen szerepet szánt politikájában az egyháznak?

Záróalkalom: 2018. december 11.